| Az I. vilghbort lezr versailles-i bkedikttum alapjn Nmetorszg lgiereje megsznt ltezni. A Csszri Nmetorszgnak minden replssel kapcsolatos felszerelst le kellett szerelnie s t kellett adnia a gyztes Antant-hatalmaknak. Azonban a dikttum nem tiltotta meg a kereskedelmi s polgri replgpek gyrtst. gy megindultak a fejlesztsek, s az ekkor megalakult Lufthansa nhny ven bell a vilg legnagyobb lgitrsasgv vlt. Hans von Seeckt tbornok a vdelmi minisztrium hadseregparancsnoksgnak vezetje, mr a dikttum alrsakor ltta, hogy a Luftwaffe jj fog szletni, s a minisztriumban elrejtett egy nhny tisztbl ll csoportot, akik titokban lggyekkel foglalkoztak.
1933-ban Hermann Gring-et nevezik ki a lggyek vezetjv. Innentl kezdve a nmet katonai repls hatalmas fejldsnek indult s 1935-ben a Luftwaffe mr hivatalosan is ltezett.
A Luftwaffe a vilg legersebb lgierejv vlt, ami nemcsak a replgpek mennyisgbl s minsgbl addott, hanem nagymrtkben a piltk szakkpzettsgbl is. Ezt mi sem bizonytja jobban, mint az, hogy 102 nmet pilta rt el 100-nl is tbb lgi gyzelmet, valamint a legeredmnyesebb kzlk, Erich Hartmann 352, a Szvetsgesek ltal is elismert lgi gyzelemmel rendelkezett. Ugyanez a szm a Szvetsges hatalmaknl 62, amely egy szovjet vezrrnagy, Ivan N. Kosedub nevhez fzdik. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
